KARÁCSONY – AZ ÉG KIRÁLYNŐJÉNEK KULTIKUS ÜNNEPE

Amikor ezt a hölgynek felöltöztetett fenyőfát megláttam egy bevásárlóközpontban, (az oldal alján) akkor egyszerűen felismertem, hogy a pogány világ tudja mit csinál, tisztában van vele, hogy egy DÉMONI KIRÁLYNŐT ÜNNEPEL KARÁCSONYKOR, de a hivők sokan mégsem ismerik fel.

Isten ma kihív bennünket a vallásos pogány szokások gyakorlásából, nem pedig azt mondja, hogy élesszük azokat újra.

Pál apostol a korinthusi keresztényeknek írt levelébe éppen attól óvja az ottani hívőket, hogy tartsák magukat tisztán ezektől a pogány hagyományoktól, mert azok a Sátánnal közösködők sorába teszi őket. / 1Korintus 10:19-22: 19 

„Mit mondok ezzel? Hogy a bálványáldozat valami erővel bír?  Ellenkezőleg, hogy amit áldoznak, ördögöknek és nem az Istennek áldozzák. Nem akarom, hogy ördögökkel legyetek közösségben. 
 NEM IHATTOK EGYSZERRE AZ ÚRNAK POHARÁBÓL ÉS ÖRDÖGÖK POHARÁBÓL. NEM RÉSZESEDHETTEK EGYSZERRE AZ ÚR ASZTALÁRÓL ÉS ÖRDÖGÖK ASZTALÁRÓL.  VAGY FELHARAGÍTSUK AZ URAT?”

Az apostol itt kijelenti, hogy aki részt vesz a pogányok vallásszokásaiban, az az ördögök asztaláról eszik. Ha már egyszer megtisztultak a pogányságtól, akkor az Úr asztaláról kell ennünk, Vele kell közösségben lennünk. Vagy-vagy, nem pedig ez is, az is. Az vitathatatlan, hogy Pál NEM csak bizonyos pogány szokásokat és gyakorlatokat ítélt el, hanem MINDET.

A pogány szokások nem válnak kereszténnyé, csak azért, mert Krisztus nevét tesszük rájuk.

A keresztényeknek kezdettől fogva nehéz dolguk volt hitüket tisztán tartani a körülöttük lévő pogány világ szokásaitól.

Isten nem ad nekünk szabad választási jogot ahhoz, hogy hogyan és miként imádhatjuk Őt. Isten lefektette az Ő imádatának rendjét, s nem engedélyez attól eltérő imádatot, az idegen istenek asztaláról való evést:

2Mózes 23:24 „Ne imádd azoknak isteneit és ne tiszteld azokat, és ne cselekedjél az ő cselekedeteik szerint; hanem inkább DÖNTÖGESD LE AZOKAT és tördeld össze bálványaikat.”

„A névleges keresztények számára az a nagy kérdés, hogy miképp helyezzék vissza Krisztust a karácsonyi idény központjába és fókuszába. A válasz roppant egyszerű: SEHOGYAN SEM! Hogyan is helyezhetnénk Őt vissza egy olyan dolognak a fókuszába, aminek eleve soha nem volt része? Ez ilyen egyszerű. A lényegesebb kérdés inkább az, hogy mit teszünk ennek az ismeretnek a birtokában az idei Karácsony közeledtével. Miként helyezhetjük az igazságot vissza a fókuszba, az emberi szokások helyett? Mert vagy a hagyományoknak engedünk, vagy Isten Szavának engedelmeskedünk.” (forrás: COG)

Egy biztos, hogy még a legtöbb világossággal rendelkező keresztények is be vannak csapva, meg vannak tévesztve, meg vannak igézve az Ég királynőjének bűvöletétől, amikor Bibliai történetekkel ruházzák fel a karácsony kultuszát.

Az Ég  királynője a gyermekeket elragadja, ahogy elámulnak a karácsonyfán az ámulás szelleme, a csillogás elragadja őket, van ebben az ünnepben egy varázslatos várakozás, egy áhitatos borzongás. A királynő gondoskodik arról, hogy az érzelmeket felkorbácsolja, és abból a gyermekkori bűvöletből kialakulhat aztán felnőttkorban az Ég királynőjének való hódolat.
Ez a démoni királynő tudja, hogy gyermekkorban hogyan csempéssze be magát a gyermekek szívébe, hogy aztán felnőttkorban már neki hódoljanak a hivők és nem hivők egyaránt.

Amikor beviszik a fenyőfát és karácsonyfát csinálnak belőle a gyülekezetekben vagy a keresztény családokban, akkor TÉRDET HAJTOTTAK AZ ÉG KIRÁLYNŐJE ELŐTT, ÉS HÓDOLNAK NEKI. Ha elhiszik a hivők, ha nem ez szellemi törvényszerűség és tény.

A tudatlanság idejét elnézi az Úr, erre szoktak sokan hivatkozni. Ám évek óta adja a Szent Szellem a világosságot, tehát már NINCS TUDATLANSÁGBAN Isten népe, most már "csak" ENGEDETLENSÉGBEN van, hogyha gyakorolja az Ég királynője előtti térdhajtást.

Isten egyetlen szóval nem mondja az Igéjében, hogy ünnepeljük meg a születésnapját Jézusnak, nincs ilyen szó a Bibliában, hogy karácsony, és annyira szomorú, hogy a sok sok hamis prédikációval mégis belemagyarázzák Isten akaratába ezt a pogány ünnepet.

Isten konkrétan és világosan meghatározta az Igében, amelyeket Ő kedvel, és amelyeket ünnepeljen Izrael népe. És a nemzeteknek sem rendeltek el az apostolok újfajta ünnepeket, nem írták felül az Ószövetségi ünnepeket.

Látom szellemben Isten szívét, amint sír a sok varázslás láttán, sír a karácsonyhoz fűződő vallásos rituálék, szertartások láttán.
 

Látom, hogy meg van rabolva az Isten imádata, ezzel nem Izrael  Istenének adják a hivők az imádatot, hanem az Ég királynőjének.

De látom azt is, amint a jelenések 18:2 szerint az utolsó napokra előre megprófétált Isteni ítélet működésbe kezd lépni az elkövetkezendő korszakban, és Babilon rendszerét, az Ég királynője uralmával egyszerűen elkezdi megítélni.

(Mint tudjuk az Ég királynőjének pogány szellemi központja többek között a plázák, bevásárlóközpontok, bankok, a vallásos központja pedig sok egyház.)

Amikor néztem ezt a férjem által lefotózott képet és kérdeztem az Urat vele kapcsolatban, akkor nem adott mást csak az Ezékiel 21-et, és az pedig kemény ige.

Az Úr elindult a kivont, büntető kardjával ez ellen a szellemi fejedelem ellen.

„Akkor fogja megérteni mindenki, hogy én az Úr vontam ki kardomat a hüvelyéből, s nem is teszem vissza addig, amíg feladatát el nem végzi.” (Ez.21:5)

„Ez a kard már kiállta a próbát! Mivel nem fogadtátok el a pálca fenyítését…..” (21:13)

„Itt a kard néz, amelyet élesre köszörültek, fényesre csiszoltak! Fényesre csiszolták, hogy villámokat szórjon!” (21:9)

„Kard, vágj jobbra, sújts előre, vágj balra – amerre éledet fordítják!” (Ez.21:16)

„Lerombolom! Lerombolom, porig lerombolom!” (21:27)

2016-12-12

Suchné S.Ilona