Prófétai álom az egyházról

Such Attila

2014. 03 30.-án éjszaka az Úr álmot bocsátott rám, amely egy szellemi kép az egyház mai állapotáról.

Ebben az álomban egy sok szinten magas épületben jártam, amelyben minden szint különböző volt, de egy dologban mégis hasonlóak voltak.

A tetőtéri padlásról egy vékony cső vezetett le a pincéig, amiben olaj csörgedezett lefelé.

Én amolyan megfigyelőként, tanácsadóként minden szintre bejáratos voltam.

A lefelé vezető cső mentén minden szinten egy külön helyiség helyezkedett el, ahol rá voltak csatlakozva a vezetékre, ezek olyan gondozó, rehabilitáló szobák voltak.

Feltűnt, hogy több szinten nem is használták ezt a helyiséget és a csap is zárva volt, de a többi szinten is alig volt nyitva a csap.

Itt olyan emberekkel foglalkoztak, akik valamilyen bűnt követtek el, vagy problémásak, betegek voltak. Alig tapasztaltam rendkívüli eseményt ezeken a helyeken, olyan egysíkúnak, sablonosnak érzetem mindazt,amik ott történtek.

Próbáltam figyelmeztetni az embereket arra, hogy a vezetékben lévő olajat, - ami olyan volt, mint a tiszta ízletes olivaolaj – FENTRŐL MÉRGEZIK. Érzetem, tudtam,hogy ÓLOM van benne, ami lassan, de biztosan mérgezi az embereket.

Alig akadt olyan, aki valamelyik szinten egyáltalán meghallgatott volna. Mindenki el volt foglalva a saját ügyes – bajos dolgaival vagy problémáival, vagy egyszerűen közömbösek voltak.

Sokan voltak, akik érezhetően féltek, és ezért meg sem merték hallgatni, zavartan elfutottak tőlem.

Volt olyan szint, ahol egy férfi meg akart hallgatni, de át kellett menniük egy másik irodába, mert tudtuk, hogy az ott jelen lévő személyek előtt nem lehet beszélni, mert azok bennfentesek és rossz helyre kerülnek az információk, veszélyes lehet, érezhető volt a bizalmatlanság.

Azonban a szobákban, ahol egyáltalán használták az olajvezetéket, láttam, hogy elkezdenek beszürkülni a méregtől az emberek, élettelenek, hidegek voltak. Egyik – másik már halálközeli állapotban volt.

A vizsgálatot végző emberek mindegyike valamilyen mértékben beszürkült állapotban volt, a vizsgált személyekről nem is beszélve. Amikor sorban próbáltam figyelmeztetni őket, olyan volt, mintha sokan nagyot hallanának, oda sem figyeltek rám, főleg a nagyon beszürkültek.

Maga az egész épület olyan gépiesnek, monotonnak tűnt, alig éreztem életet benne. Közben feljutottam a tetőtéri hatalmas padlástérbe, amelynek az ajtaja le volt lakatolva, olyan volt, mint egy nagy páncélszekrény ajtaja.  Tudtam, hogy oda csak nagyon keveseknek volt belépési  joguk (kiemelt vezetők), előttem azonban akadály nélkül megnyílt az ajtó.

Rögtön láttam, hogy az említett olajvezetékre egy adagolószerkezet volt ráépítve, amiből folyamatosan alig érzékelhető mennyiségben adagolták az ólmot (mérget).

Megdöbbentem a tetőtér méretein, olyan volt, mint egy hatalmas központi raktár, polcrendszerekkel. Volt, ahol teraszos kialakítású volt, volt, ahol vályús, teknős rendszerben rengeteg növény és palánta volt elültetve, de olyan volt, mintha már élettelenek lennének, a földjeik szárazak voltak.

A polcokon rengeteg használati tárgy, a mindennapi élethez szükséges dolgok, élelmiszercsomagok, gépek sorakoztak, minden fajtából hatalmas mennyiség volt felhalmozva.

Minden olyan poros és szürke volt, olyan hatása volt, mint egy műteremnek, ahol évek óta nem járt senki és nem is takarítottak, még a növények is porosak és szürkék voltak. Az egész tér félig homályos volt, ott állt minden kihasználatlanul.

Közben visszatekintettem a különböző szintekre, és kiáltottam nekik a folyamatos veszélyről, de egy – két szinten láttam csak mozgolódást a kiáltásomra, de senki sem jött fel meggyőződni arról, amit állítottam.

És még valami: egyet furcsállottam, hogy a csövön lévő ólomadagoló szerkezet tiszta és pormentes volt a tetőtérben, mintha csak azt használnák és ellenőríznék folyamatosan.

A tetőtér ajtaja és a rajta lévő lakat is tiszta volt, a szerkezet a csövön közvetlenül az ajtó mellett volt egy lépésnyire.

Miután felébredtem, kérdeztem az Urat, hogy mit akart megmutatni ebben az álomban? Éreztem benne a fajsúlyos üzenetet.

Érzékeltem, hogy tapintható volt Isten bánata, aggodalma amiatt,amit most megmutatott.

Csak annyit hallottam: ilyen az én egyházam!

Akinek van szellemi füle, hallja mit mondd a Szent Szellem!

2014-04-03