Ruff  Tibor:

A v�r ki�lt�sa

„Ne tegy�tek fert�z�tt� az orsz�got, amelyben lesztek; mert a v�r fert�z�tt� teszi az orsz�got, �s nem lehet engesztel�st szerezni az orsz�gnak m�sk�pp a v�r�rt, amelyet kiontottak benne, csak annak a v�re �ltal, aki kiontotta azt. Ne tedd tiszt�talann� az orsz�got, amelyben laktok…!” (4M�z 35:33–34)

A teljes Szent�r�son v�gigvonul� elv szerint az �rtatlanul kiontott v�r, vagyis a gyilkoss�g b�ne s�lyos, gener�ci�r�l gener�ci�ra tov�bb�r�kl�d�, m�ly erk�lcsi, szellemi roncsol�d�st okoz elk�vet�inek, azok lesz�rmazottainak, s�t a vel�k k�z�ss�get v�llal�knak, t�rsadalmuknak az �let�ben egyar�nt. Ez az �r�kl�d� csap�s mag�t�l soha nem sz�nik meg, nem eny�szik el az id� el�rehaladt�val sem. Ha az emberek elfelejtik is, ami t�rt�nt, a nemzed�kek �let�t akkor is hal�los m�regk�nt em�szti tov�bb az �rtatlanul kiontott v�r b�ne a vil�gmindens�gben uralkod� megv�ltoztathatatlan szellemi t�rv�ny miatt. T�megek �lete telhet meg rombol�, puszt�t� er�kkel, �tkokkal, boml�ssal, szellemi-erk�lcsi, ment�lis-fizikai t�nkremen�ssel, ha az �rtatlanul, jogtalanul meg�lt emberek �let��rt nem siker�l engesztel�st szerezni Isten �s az emberek sz�ne el�tt. Sz�mos csal�d, nemzet �s orsz�g k�sz�nheti ma is a f�ld�n nyomor�s�gos �llapot�t t�bbek k�z�tt ennek a b�nnek �s sorsrombol� k�vetkezm�nyeinek. Ez�rt fontos, hogy az emberek, csal�dok �s n�pek sz�mot vessenek �nmagukkal, szemben�zzenek lelkiismeret�kkel, �s megpr�b�lj�k felsz�molni a b�n �r�ks�g�t.

F�llel nem hallhat� besz�d

Mindj�rt az �sb�n ut�n az els� emberp�r k�t fi�nak �lete �rtatlan v�r ont�s�ba torkollott. Egyik�k �let�nek v�g�t jelentette ez, a gyilkos sorsa pedig visszavonhatatlanul rossz ir�nyba fordult. J�llehet � �gy gondolta, �szrev�tlen maradhat, �s maga is elfelejtheti, amit tett, Isten megsz�l�totta: „Testv�red v�r�nek hangja ki�lt hozz�m a f�ldr�l.” (1M�z 4:10) A v�r teh�t besz�l, f�llel nem hallhat�, szellemi hangja van, amint ezt �vezredekkel k�s�bb P�l apostol is meger�s�ti: „Hit �ltal mutatott be �bel jobb �ldozatot az Istennek, mint K�in; ez�ltal kapott tan�bizonys�got arr�l, hogy � igaz, miut�n maga Isten tett tan�s�got az � aj�nd�kai mellett; s ez�ltal m�g hal�la ut�n is besz�l. (…) a v�rhez, amellyel meghintenek, amely jobbat mond, mint �bel v�re.” (Zsid 11:4, 12:24)

Isten nem engedte, hogy b�rki is megb�ntesse K�int b�n��rt. Ezzel megkezd�d�tt a „lelkiismereti kor”, amelyet �ppen az�rt neveznek �gy a teol�gusok, mert Isten nem adott semmilyen t�rv�nyt az embereknek, �s semmilyen b�n megb�ntet�s�t nem rendelte el, s�t az egyetlen dolog, amit megtiltott, a b�n�s�k megb�ntet�se volt. Az abszol�t szabadelv� liberalizmus aranykora volt ez, amelyben minden ember kiz�r�lag a saj�t lelkiismeret�nek tartozott elsz�mol�ssal. A modern ember els�re azt hinn�: milyen nagyszer�, szabad �let bontakozhatott ki ennek nyom�n! A val�s�gban azonban a b�ntetetlen b�n hal�losan megm�rgezte az emberek �let�t. A K�in ut�ni �t�dik gener�ci�ban lesz�rmazottja m�r egyetlen �t�s�rt is meg�lte az �t megs�rt� fiatalt.

A k�vetkez� gener�ci�kban egyre jobban �s jobban elharap�dzott a b�n a f�ld�n. „�s l�tta az �r, hogy megsokasult az ember gonoszs�ga a f�ld�n, �s hogy sz�ve gondolat�nak minden alkot�sa sz�ntelen csak gonosz. Megb�nta az�rt az �r, hogy teremtette az embert a f�ld�n, �s b�nk�dott az � sz�v�ben… A f�ld pedig romlott volt Isten el�tt, �s megtelt a f�ld er�szakoskod�ssal.” (1M�z 6:5–6, 11) A Biblia besz�mol�ja szerint bukott angyalok l�ptek h�zass�gra ebben az id�ben az emberek l�nyaival, �s n�szukb�l hibrid l�nyek, a n�f�lok (t�bbes sz�mban: nefilim), azaz bukottak, m�sik nev�k�n gibb�rok (h�s�k, h�r�szok) sz�lettek, s az emberis�g eml�kezete (a mitol�gia �s a t�rt�nelem) tudja, hogy ezek term�szetfeletti intelligenci�jukkal, okkult tud�sukkal �s hatalmukkal, valamint fizikai erej�kkel leig�zt�k a t�bbi embert. Istenkir�lys�gok j�ttek l�tre – p�ld�ul az egyiptomi �birodalom –, amelyekben minden ember az „isteni” sz�rmaz�s� uralkod� rabszolg�ja �s tulajdona volt, � pedig �let �s hal�l ura; s ezek az �llamok mindenest�l az okkultizmus, a bukott angyalok �s fiaik szolg�lat�ba �lltak, j�llehet Isten nem adott enged�lyt az embernek, hogy uralkodjon a m�sik ember felett. A b�ntetetlen b�n v�g�l d�monikuss� torz�totta az emberis�g t�lnyom� t�bbs�g�t, ez�rt Isten �gy d�nt�tt, hogy �z�nv�zzel puszt�tja el �ket, �s csak egyetlen csal�dot hagyott meg, hogy az �j vil�got ben�pes�tse majd. M�rpedig Isten, aki maga a szeretet, a b�n�s embert sem �li meg addig, ameddig l�t benne valami emberit. Az a t�ny, hogy maga a Szeretet puszt�totta el az akkori emberis�get, arra tan�t, hogy azok tulajdonk�ppen nem is voltak m�r emberek: k�t l�bon j�r� d�monokk� v�ltoztak, �gy m�r a Szeretet sem tudta �ket megmenteni. A b�ntetetlen b�n 1656 �v alatt �rd�giv� v�ltoztatta az emberis�get. �r�k t�rt�nelmi tanuls�ga lett pedig ennek a korszaknak, hogy a kiz�r�lag saj�t lelkiismeret�re b�zott ember elveszik, mert a lelkiismeret k�ls� seg�ts�g n�lk�l nem k�pes a b�nbe esett embert a folyamatos roml�sb�l hat�konyan visszaford�tani. (Filoz�fiailag n�zve Isten akkor c�folta meg el�re Nietzsch�t, a sz�ls�s�ges liber�lis humanizmust �s a New Age-et egyar�nt.)

A hal�lb�ntet�s t�rv�nye

Hogy ez m�g egyszer ne k�vetkezhessen be, Isten a v�z�z�n ut�n �j parancsokat, t�rv�nyt szabott No� �s valamennyi lesz�rmazottja el�. Ez t�bbek k�z�tt �gy sz�lt: „A ti v�reteket, amely a lelketek�, felkutatom minden �l�l�ny kez�b�l, felkutatom azt minden ember kez�b�l, minden ember testv�r�nek kez�b�l felkutatom az ember lelk�t. Aki emberv�rt ont, annak v�re ember �ltal ontass�k ki, mert Isten a k�pm�s�ra alkotta az embert.” (1M�z 9:5–6) A sz� szerinti ford�t�ssal azt k�v�ntuk visszaadni, amit a h�ber kifejez: Isten kutat a kiontott v�r ut�n, m�gpedig azoknak a kez�ben kutat, akik kiontott�k azt, a v�rt pedig a l�lekkel, vagyis az ember egy�ni szem�lyis�g�vel, �let�vel azonos�tja.

A Teremt� itt parancsot adott No� valamennyi lesz�rmazottj�nak, vagyis az eg�sz k�s�bbi emberis�gnek, hogy a gyilkoss�got maguk az emberek b�ntess�k meg – ne v�rjanak ebben Istenre –, m�gpedig hal�lb�ntet�ssel. A cikk�nk elej�n m�r id�zett mondat szerint pedig az emberi t�rsadalmat, orsz�got, nemzetet, f�ldet fert�z�tt� teszi, ha az �rtatlan v�r kiont�ja, a gyilkos, �letben marad. Ekkor ugyanis ugyanaz a negat�v spiritu�lis folyamat indul el meg�ll�thatatlanul, amely K�in b�ne nyom�n 1656 �v alatt az eg�sz emberis�get d�monokk� torz�totta. A folyamatot csak az igazs�gszolg�ltat�s (h�berben �s g�r�gben ezt ugyanaz a sz� fejezi ki, mint a bossz�t) �ll�thatja meg �s ford�thatja vissza.

A nemzetek parancsot kaptak teh�t Istent�l, hogy a v�ront�st a gyilkos hal�l�val b�ntess�k. Ezt a gyakorlatban csak akkor lehet igazs�gosan megval�s�tani, ha t�rv�nyhoz� test�letek, b�n�ld�z� er�szakszervezetek, b�r�s�gok �s �t�let-v�grehajt�s �ll fel. Hiszen senki sem k�pes egyed�l arra, hogy meg�lt rokon�nak gyilkos�t kinyomozza, felkutassa, sikeresen el��ll�tsa, igazs�gosan �t�lkezzen felette, majd – annak ellen�ll�sa �s v�dekez�se dac�ra – kiv�gezze. Ez�rt sz�lettek meg az �llamok, hogy ezt k�z�ss�gi feladatk�nt k�pesek legyenek biztos�tani. Mind a nemzetek egym�st�l elk�l�n�lt �lete, mind pedig �llamaik megszervez�se isteni beavatkoz�s �s parancs eredm�nyek�ppen t�rt�nt, ez�rt a Biblia alapj�n b�tran kijelenthetj�k, hogy a nemzet�llamok l�tez�se nem emberi konstrukci�, hanem Isten akarata, �s erk�lcsi alapjuk a b�n b�ntet�s�re nem emberek �ltal k�t�tt t�rsadalmi szerz�d�sb�l, hanem Isten felhatalmaz�s�b�l sz�rmazik. Ez biztos�tja az �llam er�szakszervezetei sz�m�ra az er�szak jogos alkalmaz�s�t a k�ls� �s bels� t�mad�kkal szemben. P�l apostol ez�rt nevezi az �llam fegyveres k�pvisel�it Isten szolg�inak, az ellen�k val� l�zad�st pedig Isten elleni l�zad�snak (R�m 13:1–7). Term�szetesen ez csak olyan �llamok eset�ben igaz, amelyek nem �lltak �rd�gi ideol�gi�k vagy emberek szolg�lat�ba, mint p�ld�ul a hitleri N�metorsz�g vagy a szt�lini Szovjetuni�.

K�m�ves Kelemen �llama?

M�r a magyar nemzet eur�pai �llamalap�t�sa, konkr�tan a r�mai katolicizmus felv�tele is �rtatlan v�r t�meges kiont�s�val, fegyveres k�nyszer igazs�gtalan alkalmaz�s�val t�rt�nt. �gy elmondhat�, hogy mind eur�pai meggy�kerez�s�nk, mind a kereszt�nys�ghez val� viszonyunk ellentmond�sos, nemzet�llamunknak m�r fundamentumai is felem�sak �s v�rrel terheltek, s �gy eg�sz t�rt�nelm�nk�n kett�ss�g, fesz�lts�g, s�lyos tehert�tel vonul v�gig, melyet m�ig nem tiszt�ztunk, a felel�ss�get nem �llap�tottuk meg.

Ezt a kezdeti id�szakot jellemzik Istv�n kir�ly kem�ny egyh�zszervez� t�rv�nyei �pp�gy, mint az a kort�rs lev�l, amelyben a hitt�r�t�s m�dszereire utalva a t�r�t� pap megjegyezte: „A mieink n�melyeket megvak�tottak.”

Az els� v�res orsz�ggy�l�sre a katolikus hit magyarorsz�gi megszil�rd�t�sa �rdek�ben ker�lt sor, amikor t�rgyal�sra �rkezett orsz�ggy�l�si k�veteket �ld�stek le t�megesen, korb�csoltak meg az uralkod� parancs�ra. 1061-ben a frissen tr�nra ker�lt I. B�la nagyszab�s� orsz�ggy�l�st h�vott �ssze Sz�kesfeh�rv�rra. Elrendelte, hogy minden telep�l�sr�l a k�t legtekint�lyesebb v�n jelenjen meg. A k�ld�ttek hatalmas t�mege gy�lt �ssze az orsz�g minden r�sz�b�l a Feh�rv�r falai el�tt elter�l� mez�n. A sokas�g egyetlen k�r�st fogalmazott meg a kir�ly fel�: hadd szak�tsanak a sz�mukra gy�l�letes katolikus vall�ssal, �s hadd sz�molj�k fel azt teljesen az eg�sz orsz�g ter�let�n. A K�pes Kr�nika elbesz�l�se szerint B�la kir�ly h�rom nap gondolkod�si id�t k�rt, �s bez�rk�zott a papokkal egy�tt a v�ros falai m�g�. Majd harmadnapon kit�rt�k a v�ros kapuit, s az uralkod� parancs�ra fegyveres katon�k t�rtek r� a kir�lyi v�laszra v�r� sokas�gra. A kr�nika le�r�sa szerint „n�h�nyukat meg�lt�k, el�lj�r�ikat az emelv�nyr�l letasz�tva eltiport�k, a t�bbieket megk�t�zt�k, kem�nyen verve korb�csolt�k, �s �gy �lve, k�t�zve, korb�csolva is alig csillap�thatt�k le a l�zad�st a katon�k”. (Kulcs�r �rp�d)

Terrorhull�mok a 20. sz�zadi Magyarorsz�gon

Csak a 20. sz�zadban n�gy nagy �llami terrorhull�m s�p�rt v�gig Magyarorsz�gon, melyek sor�n t�bb ezer embert �ltek meg. Az �ldozatok egy r�sz�t a t�rv�nyess�get megcs�fol� l�tszatperek �t�letei nyom�n v�gezt�k ki, m�sik r�sz�ket pedig mindenf�le b�r�i elj�r�s n�lk�l fosztott�k meg �let�kt�l.

1. Az els� terrorhull�mra a Tan�csk�zt�rsas�g fenn�ll�sa sor�n ker�lt sor 1919 tavasz�n �s nyar�n. Legf�bb ir�ny�t�ja Szamuely Tibor volt, a rendfenntart� er�k teljhatalm� vezet�je, aki szem�lyesen is r�szt vett az akci�kban szerte az orsz�gban, k�l�n p�nc�lvonat�n, saj�t osztaga �l�n �rkezve a k�l�nb�z� helysz�nekre. A m�sik h�rhedt terroregys�g volt a Cserny J�zsef vezette Lenin-fi�k. A Tan�csk�zt�rsas�g az orosz bolsevik p�ld�t k�vetve ny�ltan hirdette a terror sz�ks�gess�g�t. Szamuely 1919. �prilis 20-�n, h�sv�t vas�rnapj�n Gy�r�tt tartott katonai toborz� besz�d�ben a n�pgy�l�sen a k�vetkez�ket mondta: „A hatalom a kez�nkben van (…) Aki azt akarja, hogy visszat�rjen a r�gi uralom, azt k�m�letlen�l fel kell akasztani. (…) Az ilyennek bele kell harapni a tork�ba. (…) Ki fogjuk irtani, ha kell, az eg�sz burzso�zi�t (…) El fogjuk venni a burzso�zia minden jav�t, �s a romok al� temetj�k �ket…”

Nyilatkozata teljes �sszhangban van Engels tan�t�s�val: „Am�g a proletari�tusnak m�g sz�ks�ge van az �llamra, nem a szabads�g �rdek�ben, hanem ellenfeleinek f�ken tart�s�ra haszn�lja fel.”

Az 1919-es v�r�sterror sor�n 590 embert �ltek meg.

2. A m�sodik terrorhull�m: a Tan�csk�zt�rsas�g buk�sa ut�n k�vetkezett. 1919 augusztus�t�l 1920 november�ig tartott. Els�sorban Horthy Mikl�s nemzeti hadsereg�nek tiszti k�l�n�tm�nyeihez f�z�dik. E terrorhull�mnak az antikommunizmus mellett meghat�roz� jellemz�je volt az �les zsid�gy�l�let. �gy t�rt�nhetett, hogy a k�l�n�tm�nyesek olyanokat is meg�ltek, akiknek semmi k�z�k sem volt a v�r�s diktat�r�hoz, mint p�ld�ul T�szegi-Freund Zsigmond zsid� f�ldbirtokost �s j�sz�gigazgat�j�t. Horthy Mikl�snak mint a nemzeti hadsereg f�vez�r�nek a felel�ss�ge vitathatatlan a feh�rterrorban. 1919. augusztus elej�n szem�lyesen adott utas�t�st a tisztogat�sok megkezd�s�re. Ugyanakkor – szemben a v�r�sterror k�pvisel�ivel – ny�ltan soha nem v�llalta a terror felel�ss�g�t. Amikor a v�res kegyetlenked�sek �s gyilkoss�gok nemzetk�zi felh�borod�st v�ltottak ki, �s szeptember v�g�n nemzetk�zi vizsg�l�bizotts�g �rkezett Magyarorsz�gra, Horthy �gy szervezte meg szemle�tjukat, hogy a val�s t�nyek rejtve maradjanak el�tt�k. A bizotts�g jelent�s�ben �gy v�g�l az szerepelt, hogy „a feh�rterrorra vonatkoz� h�rek alaptalanok”. Okt�ber v�g�n Horthy �nnep�lyesen kijelentette, hogy „a zsid��ld�z�sek �gy�ben, melyek felel�tlen elemeknek a b�nei, a legszigor�bb vizsg�latot ind�tottam, a b�n�s�ket, a tetteseket �s usz�t�kat egyar�nt, amennyiben a hadseregemhez tartoznak, hadit�rv�nysz�k el� �ll�tom, �s �ket a Magyar Nemzeti Hadsereg kebel�b�l �r�kre kiz�rom”. A val�s�gban azonban a zsid�ellenes atrocit�sokat sorozatosan eltussolt�k, a N�pszava k�t zsid� sz�rmaz�s� �js�g�r�j�t brut�lisan meggyilkol� Ostenburg-k�l�n�tm�nyeseknek sem lett b�nt�d�suk, a ny�ltan antiszemita Pr�nay P�l alezredesi rangot kapott, k�l�n�tm�nye pedig, amely a feh�rterror egyik �lcsapata volt, az �jj�szervezett Magyar Kir�lyi Honv�ds�g egyik k�l�n z�szl�alja lett. A Horthy-rendszernek s�lyos tehert�tele, hogy l�trej�tt�ben �s n�vad�j�nak hatalomra jut�s�ban fontos szerepet j�tszott a feh�rterror, Horthy 1920. m�rciusi korm�nyz�v� v�laszt�s�ban pedig a Parlament �p�let�t �s k�rny�k�t a v�laszt�st megel�z�en megsz�ll� Pr�nay-k�l�n�tm�ny.

A T�rv�ny dilemm�i

Az �rtatlanul kiontott v�r b�ne akkor is hal�los m�regk�nt puszt�tja tov�bb a t�rsadalmat, ha igyekeznek elfelejteni a tettet

A gyilkos hal�lb�ntet�s�nek igaz �s szent t�rv�nye azonban m�r az �sz�vets�gi id�kben s�lyos csal�di dr�m�kat tett m�g s�lyosabbakk�, �s az embereket gyakran szinte megoldhatatlanul neh�z d�nt�sek el� �ll�totta. Egy ilyen rettenetes dilemm�val l�pett egy �zben egy �zvegyasszony D�vid kir�ly el�. Egyik fia meg�lte a m�sikat, neki pedig sem f�rje, sem t�bb fia nem volt. Mivel az �kori Izraelben nem volt �llamilag szervezett szoci�lis h�l�, seg�lyek, a teljesen egyed�l marad� n� helyzete anyagilag szinte kil�t�stalann� v�lt. Az �zvegy egyed�l megmaradt egyetlen fi�ra t�maszkodhatott, akit nagyon szeretett is. R�ad�sul a meghalt f�rj nev�t egyed�l ez a fi� tudta tov�bbvinni, �s ez is nagyon fontos parancs volt a T�rv�ny szerint. De ugyanezen T�rv�nynek egy m�sik parancsa �rtelm�ben a fi�t ki kellett v�gezni, hogy a nemzet felszabaduljon az �rtatlan v�r terhe al�l. Melyik az er�sebb parancs, melyik a nagyobb �rv, melyik a fontosabb? �lj�k meg a fi�t, �s maradjon az �zvegy egyed�l, elhunyt f�rje pedig magtalanul, vagy ford�tva? Az ilyen k�rd�seikkel az emberek a b�r�khoz, s ha azok nem tudtak v�laszolni, a legmagasabb fokon a felkent kir�lyhoz fordultak.

Az asszony term�szetesen fia �letben marad�sa mellett �rvelt. A kir�ly azonban a n�p eg�sz�nek felel�ss�g�t hordozta, s ezt jelezte is neki, mire az �zvegy azt is felaj�nlotta, hogy a b�n teljes s�lya legyen �rajta, s akkor a n�p �s a kir�ly felszabadul a szellemi teher al�l. Ekkor D�vid �gy felelt: „�l az �r, hogy a te fiadnak egyetlen hajsz�la sem esik le a f�ldre.” Azonban az �rtelmes asszony erre megjegyezte, hogy „mivel a kir�ly ezt a sz�t sz�lotta, mintegy maga is b�n�s” lett, de m�gis j� ez a d�nt�s, mert mindannyian „olyanok vagyunk, mint a v�z, amely a f�ldre ki�ntetv�n, fel nem szedhet�, �s az Isten egy lelket sem akar elvenni, hanem azt a gondolatot gondolja mag�ban, hogy ne legyen sz�mkivetett el�tte az eltasz�tott sem… mert mint az Istennek angyala, olyan az �n uram, a kir�ly, mivelhogy meghallgatja mind a j�t, mind a gonoszt”. (2S�m 14:13–17)

Micsoda m�ly erk�lcsi dilemm�k, �s milyen csod�latos sz�v� kir�ly! D�vid – a Messi�s �sapja �s el�k�pe – �gy j�rt el, ahogyan k�sei lesz�rmazottja, J�zus: saj�t maga lett mintegy b�n�ss� m�s helyett, hogy a b�n b�ntet�s�vel ne s�lyosb�tsa tov�bb az �zvegy �let�t. Mert ami ekkor m�g csak egy�ni �gyekben l�tszott, az k�s�bb egyetemes probl�m�v� n�tte ki mag�t: a nemzetek – k�zt�k az �sz�vets�gi Izrael is – annyira sok �rtatlan v�rt ontottak ki, hogy szinte mindannyiunknak meg kellene halnunk ahhoz, hogy az �r�t kifizess�k. �gy v�lt a T�rv�ny, mint P�l apostol tan�totta, a Messi�sra vez�rl� mesterr�. Mert b�r t�k�letesen igaz, m�gis meghalna �s elk�rhozna mindenki, ha igazs�gos �t�leteit v�grehajtan�nk. Ha azonban nem hajtjuk v�gre, fert�z�tt� lesznek az orsz�gok, a f�ld. A megoldhatatlan �let-hal�l k�rd�snek v�g�l egyetlen megold�sa maradt: D�vid fia, J�zus Krisztus, aki saj�t v�r�vel fizette ki a v�lts�gd�jat a mi v�r�nk�rt, hogy �letben maradhassunk.

A v�r D�vid sors�ban

D�vid egy�tt�rz�se az �zvegy �s gyilkos fia ir�nt persze szem�lyes okokb�l is t�pl�lkozott. � maga is meg�lette kor�bban �rtatlanul egyik legh�s�gesebb vit�z�t, miut�n elszerette annak feles�g�t, majd pedig saj�t fia, Absolon �lte meg m�sik fi�t, Amnont. D�vid ugyanolyan helyzetben volt, mint az �zvegy �s mint annak fia: mindkett�j�k helyzet�ben egyszerre. M�gsem halt meg sem �, sem fia – igaz, ez az � eset�kben nem t�rv�nytelens�g volt, hanem abb�l fakadt, hogy csal�djuk szem�lyes, k�l�nleges sz�vets�gben �llt Istennel, amely eset�kben r�szlegesen „fel�l�rta” a m�zesi T�rv�nyt, �s ez�rt hal�los b�neik�rt nem kellett meghalniuk (l�sd 2S�m 7:14–15; Zsolt 89:21–36), sem nekik, sem k�s�bbi lesz�rmazottaiknak.

Az �zvegy �gy�ben hozott d�nt�se D�vidot �ppen ez�rt arra determin�lta, hogy hazah�vassa a sz�m�zet�sb�l saj�t gyilkos fi�t is Jeruzs�lembe. Az apa �s fia �ltal igazs�gtalanul meg�lt emberek v�re azonban nem nyugodott: Absolon d�monikus m�don apja ellen t�madt, aki pedig irgalmas volt ir�nta, �s �t k�nyszer�tette sz�m�zet�sbe. Feles�geit a n�p szeme l�tt�ra gyal�zta meg, majd hal�lra kereste apj�t. Apja legf�bb parancsa embereihez az volt, hogy fi�t a harcban ennek ellen�re hagyj�k �letben. M�gis meg�lt�k, mire D�vid keservesen megsiratta. B�ne miatt v�g�l �sszesen n�gy fi�t vesztette el. A v�r b�ntet�st k�vetelt.

A magyarorsz�gi zsid�s�g vesztes�gei a holokausztban

Az 1941-es n�psz�ml�l�s szerint Magyarorsz�gon 825ezer zsid� �lt. 1941 �s 1945 k�z�tt k�zel 600 ezer magyar �llampolg�rs�g� zsid� meggyilkol�s�ban m�k�d�tt k�zre a magyar �llam.

1941 augusztus�ban a „rendezetlen �llampolg�rs�g�” zsid�k deport�l�sa sor�n az ukrajnai Kamenyec Podolszkijban a n�met Einsatzgruppe C meggyilkolt 14-16 ezret.

1942. janu�r 21. �s 23. k�z�tt a d�lvid�ki razzia sor�n („hideg napok”) a magyar katonas�g �s csend�rs�g kiv�gzett 1100 zsid�t �s nagyj�b�l k�tszer ennyi szerbet

A magyar hadsereg k�tel�k�ben a munkaszolg�latos egys�gekben 1941–44 k�z�tt mintegy 35 ezer zsid� f�rfi vesztette �let�t.

1944. m�jus 15. �s j�lius 9. k�z�tt (56 nap alatt) 437ezer zsid�t deport�ltak (a teljes vid�ki zsid�s�got). K�z�l�k 420 ezer Auschwitz-Birkenauba �rkezett. Ott a szelekci� sor�n a deport�ltak 70-80 sz�zal�k�t munkak�ptelennek nyilv�n�tott�k, �s azonnal g�zkamr�ba k�ldt�k. A munkak�pesek t�bb mint k�tharmada f�l �ven bel�l meghalt az �hez�s, a ver�s �s a kegyetlen (�s sokszor �rtelmetlen) munka miatt. M�r a deport�l�sok beindul�sa el�tt a vallat�sok �s a gett�s�t�s sor�n tapasztalt kegyetlens�gek miatt t�bb ezer zsid� vesztette �let�t.

1944. okt�ber 15-e, a nyilas hatalom�tv�tel ut�n Sz�lasi Ferenc �s korm�nya a kb. 200 ezres f�v�rosi zsid�s�gb�l 50 ezer zsid�t adott „k�lcs�n” a n�ci Harmadik Birodalomnak. �ket gyalogmenetekben ind�tott�k el a nyugati hat�rra er�d�t�seket �sni. Onnan, akik m�g �letben voltak, a birodalom k�l�nb�z� t�boraiba ker�ltek.

A pesti gett�k kialak�t�sakor �s a f�v�ros ostroma sor�n a nyilaskeresztes aktivist�k t�bb ezer embert gyilkoltak meg (a Duna partj�n, a csillagos h�zakban, a Maros utcai zsid�k�rh�zban, a gett�kban).

1945. janu�r 18-�n k�r�lbel�l 100 ezer zsid� szabadult fel a budapesti gett�kban. A f�v�rosban tov�bbi 25-30 ezren rejt�zk�dve �rt�k meg a nyilas uralom v�g�t.

A vil�gh�bor� eur�pai szakasz�nak v�g�n a t�borokb�l hozz�vet�legesen 100 ezer magyar zsid� t�rt vissza. Azoknak a sz�ma, akik m�s orsz�gokban kezdtek �j �letet, nem pontosan ismert, csak becs�lhet�. Eur�pa orsz�gai k�z�l Magyarorsz�g a harmadik helyen �ll az �llami eszk�z�kkel kiirtott zsid�s�g sz�m�t tekintve Lengyelorsz�g �s – a sokkal nagyobb – Szovjetuni� ut�n. N�metorsz�g csak a hatodik.

A magyarorsz�gi deport�l�sokat n�met r�szr�l ir�ny�t� �s levez�nyl� Adolf Eichmann mind�ssze 120-130 f�s alakulattal �rkezett a t�bb mint f�lmilli�s magyarorsz�gi zsid�s�g megsemmis�t�s�re. � is �s munkat�rsai egyar�nt elismer�en nyilatkoztak a magyar hat�s�gok �s fegyveres test�letek k�szs�g�r�l. Az Eichmann-kommand� munk�j�t, zsid� honfit�rsaink meggyilkol�s�t a 200 ezer f�s magyar k�ztisztvisel�i kar, rend�rs�g, csend�rs�g �s a honv�ds�g teljes eg�sz�ben (n�h�ny ritka kiv�telt�l eltekintve) t�mogatta �s kiszolg�lta.

P�csi Tibor

A v�rb�n elhatalmasod�sa

Izrael t�rt�nelm�ben k�s�bb sem siker�lt teljesen kik�sz�b�lni az �rtatlan v�r ont�s�t. Az eleinte csak egyedi esetek (p�ld�ul Akh�b �s J�zabel meg�lette N�b�tot a v�ros vezet�ivel annak sz�l�j��rt) a fokozatos erk�lcsi hanyatl�s sor�n egyre �ltal�nosabb jelens�gg� tereb�lyesedtek, v�g�l m�r t�bb kir�lyr�l is feljegyzi az �r�s, hogy „sok �rtatlan v�rt is kiontott”, s az uralkod�i �nk�nnyel p�rhuzamosan term�szetesen a jogrend �s az orsz�g vezet�i egyre er�teljesebben korrump�l�dtak. Manasse kir�ly minden el�dj�t fel�lm�lta ebben �s m�s hasonl�, hal�los b�n�k elk�vet�s�ben, �gy azt�n Babilonba ker�lt vasban egy b�rt�n m�ly�re. Ott azonban Istenhez k�ny�rg�tt kegyelem�rt, �s Isten annyira irgalmasan b�nt vele, hogy nemcsak a fogs�gb�l szabad�totta ki �s vitte haza, de m�g kir�lys�g�ba is viszszahelyezte, �gyhogy hossz� �vekig pozit�v szem�lyis�gk�nt �p�tette J�d�t, �s � uralkodott a legtov�bb valamennyi kir�ly k�z�l! Mivel D�vid fia volt, nem fizetett hal�llal. �mde Isten azt is vil�gosan kijelentette pr�f�t�i �ltal, hogy Manasse helyre�ll�t�s�t�l f�ggetlen�l, az � b�ne miatt az eg�sz n�p Babilonba hurcoltatik fogs�gba. Hi�ba hirdetett ut�na nemzeti megt�r�st J�si�s kir�ly, akit m�g D�vidn�l is igazabb sz�v�nek mond a Biblia, �s hi�ba k�vette �t ebben a megt�r�sben az eg�sz n�p – Manasse b�ne miatt a babiloni fogs�g visszaford�thatatlanul bek�vetkezett, s ennek ok�t t�bb pr�f�ta is – t�bbek k�z�tt – az �rtatlan v�r kiont�s�ban l�tta (p�ld�ul: Jer 2:33–37; Ez 11:5–10). A h�bor� sor�n rengetegen haltak meg, k�zt�k csecsem�k, gyermekek is, rettenetes k�r�lm�nyek k�z�tt (Sir 2:19–21).

�jabb sikertelen k�s�rlet

A hetven�ves fogs�gban azt�n sokan Istenhez fordultak kegyelem�rt, k�zt�k D�niel pr�f�ta is. „V�tkezt�nk, �s gonoszs�got m�velt�nk, hitetlen�l cselekedt�nk, �s p�rtot �t�tt�nk ellened… �s az eg�sz Izrael �th�gta a te t�rv�nyedet, �s elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szavadra. Ez�rt r�nk szakad az �tok �s esk�, amely meg van �rva M�zesnek, az Isten szolg�j�nak t�rv�ny�ben… Uram, l�gy kegyelmes!…” (D�n 9:5, 11, 19)

Isten megk�ny�r�lt, �s a fogs�gb�l hazat�r� n�p �j lelkesed�ssel vetette bele mag�t a T�rv�ny hi�nytalan megtart�s�ba. Azonban hamarosan kider�lt, hogy ez most sem lesz egyszer�bb, mint r�gen. Malaki�s, az utols� �sz�vets�gi pr�f�ta m�r �jb�l t�rv�nytelens�gei�rt feddi a nemzetet.

Keresztel� J�nos fell�p�s�ig m�g n�gysz�zegyn�h�ny �v telt el. A zsid� n�p teste minden eddigit fel�lm�l� m�don sz�tszakadozott, �s m�ly ellens�gesked�ssel telt meg, s k�l�n�sen a vezet� r�teg minden addigin�l t�bb testv�r�t �lette meg. A T�rv�ny hat�s�ra a nemzet k�t f� csoportra szakadt: az egyik �gy �rezte, hogy nem k�pes eleget tenni a parancsolatoknak, s emiatt a b�ntudat rem�nytelen �s megal�zott �llapot�ba zuhant, mik�zben sokan m�sok �nmaguknak �s a t�bbieknek is azt a l�tszatot mutatt�k, hogy �k k�pesek a T�rv�nyt betartani, j�llehet maguk is b�n�ket k�vettek el. Bigotts�guk, vall�si z�rts�guk sz�ls�s�ges gy�l�lk�d�ss� transzform�l�dott, �s a T�rv�ny eredeti l�nyeg�r�l, a szeretetr�l teljesen elfeledkeztek.

Ebben a l�gk�rben v�gleg nyilv�nval�v� v�lt, hogy az igazs�gos �s t�k�letes isteni T�rv�ny rem�nytelen helyzetbe hozza az embert. Az �vezredek alatt ekkorra meg�rlel�d�tt tot�lis szellemi-erk�lcsi v�ls�got P�l �gy foglalta �ssze r�viden: „kider�lt, hogy az a parancs, amely az �letre ir�nyul, sz�momra a hal�lt jelenti” (R�m 7:10). Az emberi l�tez�s teljes m�lys�ge �s magass�ga felt�rult ebben a nemzed�kben: ez volt az egyetlen alkalmas id�pont arra, hogy megjelenjen a f�ld�n a Messi�s, a vil�g Megv�lt�ja, �s elhozza az egyetlen megold�st. J�zus mag�ra vette a vil�g b�neit a kereszten, �s a saj�t v�r�vel szerzett engesztel� �ldozatot az eg�sz emberis�g�rt. Ez az engesztel� �ldozat azonban csak azok �let�ben k�pes m�k�dni, akik elfogadj�k.

Az igazs�gt�tel helyes m�dja

A Messi�s �lesen konfront�lt kor�nak bigott, k�pmutat� �s gy�l�lk�d� vall�si-politikai elitj�vel a rengeteg �rtatlanul kiontott v�r �gy�ben is: „Jaj nektek, k�pmutat� �r�stud�k �s farizeusok, mert s�rokat �p�tetek a pr�f�t�knak, �s az igazak s�reml�k�t d�sz�tgetitek, mik�zben �gy besz�ltek: �Ha ap�ink idej�ben �lt�nk volna, nem lett�nk volna b�nt�rsaik a pr�f�t�k v�r�nek kiont�s�ban!� �gyhogy ti magatok tan�s�tj�tok, hogy a pr�f�t�k gyilkosainak fiai vagytok. Ti is t�lts�tek be ap�itok m�rt�k�t! K�gy�k, viper�k ivad�kai, hogyan menek�lhetn�tek meg a gyehenna �t�let�t�l?! Ez�rt megl�tj�tok, k�ld�k hozz�tok pr�f�t�kat, b�lcseket �s �r�stud�kat, akik k�z�l egyeseket meg�lt�k �s keresztre fesz�tetek, m�sokat megkorb�csoltok gy�lekezeteitekben, �s v�rosr�l v�rosra �ld�zitek �ket: az�rt, hogy r�tok sz�lljon az �sszes igaz v�r, amelyet kiontottak a f�ld�n, az igaz �bel v�r�t�l eg�szen Zakari�snak, Barakia fi�nak a v�r�ig, akit a Templom �s az olt�r k�z�tt �ltetek meg. �gy van, ahogy mondom nektek: mindez erre a nemzed�kre fog sz�llni!” (Mt 23:29–36)

J�zus az�rt feddte �ket ilyen kem�ny szavakkal, mert mik�zben felsz�nes m�don igyekeztek el�gt�telt adni az �rtatlanul meg�lt zsid�knak eml�km�vekkel, s�rok �p�t�s�vel, „koszor�z�sokkal”, ugyanakkor nem szakadtak el att�l a gyakorlatt�l, amelyet gyilkos el�deik folytattak. Ebb�l meg kell �rten�nk, hogy puszt�n a megeml�kez�sek �s �vfordul�k, koszor�z�sok �s sz�p besz�dek, �j eml�km�vek �s eml�kt�bl�k avat�sai nem engesztelik ki a kiontott v�rt akkor, ha nem szak�tunk gy�keresen azokkal a magatart�sform�kkal, gondolkod�sm�dokkal �s eszm�kkel, amelyek a gyilkoss�gokhoz vezettek. Gy�keresen – vagyis nem elegend� m�g az sem, hogy mag�t a rombol� tev�kenys�get abbahagyjuk: hanem annak legm�lyebbre ny�l� gy�k�rsz�lacsk�it, szellemi-eszmei magvait is kritika al� kell vonnunk �s ki kell vetn�nk magunkb�l. Magatart�sunkat pedig a r�givel ellenkez�re kell ford�tanunk. J�zus arra is figyelmeztet fenti szavaival, hogy minden m�s megold�s �ncsal�s, amely m�g m�lyebb v�ls�got okoz. Mi t�bb, m�g arra is utal, hogy tulajdonk�ppen nem is szabad ap�inknak tekinten�nk azokat, akik �rtatlan v�rt ontottak! Nincsen m�s menek�l�si �tvonal az �seink �ltal kiontott �rtatlan v�r bossz�j�t�l, mint egy�nileg �s k�z�ss�gi szinten egyar�nt a k�m�letlen szemben�z�s a m�lttal �s a radik�lis szak�t�s minden olyan hagyom�nnyal, amely okoz�ja volt a gyilkoss�goknak. Ezenk�v�l igazs�got kell szolg�ltatni �s k�rp�tl�st kell adni a k�rt szenvedetteknek, akiknek a sorsa t�nkrement az igazs�gtalans�gok miatt vagy hozz�tartoz�ik meggyilkol�sa miatt.

Ma: gyermekholokauszt

Ma Magyarorsz�gon az abortuszok jelentik a b�ntetlen�l kiontott �rtatlan v�r legnagyobb sz�zal�k�t. J�llehet sokan vitatj�k azt, hogy ez ember�l�s, a Biblia egy�rtelm�en annak min�s�ti: „Ha f�rfiak veszekednek, �s megl�knek valamely terhes asszonyt, �s kij�n annak gyermeke, de nem t�rt�nik �rtalom, b�rs�got fizessen aszerint, amint az asszony f�rje azt r� kiveti, �s b�r�k el�tt fizessen. De ha �rtalom t�rt�nik, akkor �let�rt �letet adj.” (2M�z 21:22–23)

  Budapesten 1970-ben 100 �lve megsz�letett gyermekre 220 abortusz jutott! Orsz�gosan abban az �vben 152 ezer gyermek sz�letett, de 192 ezer esett m�vi terhess�gmegszak�t�s �ldozat�ul. Ma m�r a vid�k vezet ezen a ter�leten: 2004-ben Heves megy�ben minden 37. n� abort�ltatta magzat�t. Heves ut�n az orsz�g keleti fel�ben Borsod-Aba�j-Zempl�n �s J�sz-Nagykun-Szolnok megy�kben, a nyugati oldalon pedig Somogyban �s Barany�ban sz�m�t a legink�bb bevettnek a m�vi terhess�gmegszak�t�s. Orsz�gunkban �vente egy k�zepes v�rosnyi (50–90 ezer) gyermek esik abortusz �ldozat�ul.

Magyarorsz�g es�lyei

Magyarorsz�gnak sincs m�s lehet�s�ge (keretes �r�sainkban csak n�h�nyat villantottunk fel nemzet�nk �s �llamunk m�lt- �s jelenbeli igazs�gtalan v�ront�saib�l). De kell-e a fentieken k�v�l esetleg m�st is tenn�nk? Hiszen a cikk�nk elej�n id�zett bibliai mondat szerint az orsz�g, a f�ld nem tiszt�that� meg a v�ront�st�l, csak annak v�re �ltal, aki kiontotta azt. Hajtsunk teh�t v�gre t�megesen hal�lb�ntet�st azokon, akik m�g �lnek az igazs�gtalan, v�ront� rendszerek m�k�dtet�i k�z�l? Dilemm�nk ezen a ponton D�vid �s az �zvegy dilemm�j�hoz kezd hasonl�tani. Okozzunk �jabb t�meges pusztul�st �s csal�dok trag�di�it? R�ad�sul Eur�pa korunkban ki is z�rta a hal�lb�ntet�s lehet�s�g�t (ami egy�bk�nt hossz� t�von elker�lhetetlen�l a szellemi �s erk�lcsi degener�ci�t, az emberek d�moniz�l�d�s�t fogja n�velni, mik�nt a V�z�z�n el�tt). De hogyan lehet akkor megtiszt�tani az orsz�g spiritu�lis l�gk�r�t?

Ezt a k�rd�st tett�k f�l Izrael pr�f�t�i is. „Mivel menjek el�be az �rnak? Hajlongjak-e a magass�gos Istennek? �g��ldozatokkal menjek-e el�be, esztend�s borj�kkal?! Kedv�t leli-e az �r ezernyi kosokban vagy t�zezernyi olajpatakokban? Els�sz�l�ttemet adjam-e v�tkem�rt, vagy m�hem gy�m�lcs�t lelkemnek b�n��rt?! Megjelentette neked, � ember, mi legyen a j�, �s mit k�v�n az �r t�led. Csak azt, hogy igazs�got cselekedj�l, szeressed az irgalmass�got, �s hogy al�zatosan j�rj a te Isteneddel.” (Mik 6:6–8)

J�zusnak – aki a gyilkosok helyett halt meg – a v�re az egyetlen, amely k�pes elt�r�lni az �rtatlan v�r kiont�s�nak b�n�t – de csak azok �let�ben, akik ezt hitben elfogadj�k �s �tveszik. Ha teh�t ez nem t�rt�nik meg nemzeti szinten, akkor nem marad m�s ki�t, mint a hal�lb�ntet�s. Ezt azonban �rv�nyen k�v�l helyezt�k – �gy a b�ntetlen v�ront�s tov�bb m�rgezi hal�los fert�z�s�vel az orsz�g spiritu�lis �s erk�lcsi atmoszf�r�j�t meg�ll�thatatlanul, �s teszi t�nkre az emberek sors�t az �ldozatok bossz��rt ki�lt� v�re. Nem is maradt teh�t m�s lehet�s�g�nk, mint teljes er�nkb�l hirdetni J�zus Krisztus engesztel� �ldozat�t �s a megt�r�st minden honfit�rsunknak – �gy tal�n j�ra fordulhatnak a nemzet dolgai, �s lehet m�g kellemes ebben az orsz�gban �lni.